A határon átnyúló, köz- és magánszféra közötti partnerségen alapuló projektünknek köszönhetően a Bihar megyei Kölesér árterében, így a környék egy mocsaras vízfolyásában kialakult Nádas-tó eutrofizálódó mocsara mostanra sok faj számára igazi oázissá vált.
Országos premier Romániában: természetvédelmi intézkedés Nagyszalontán, a túzokok védelmében [sajtóközlemény]
2022. június 18.
Az ember számára az elektromos légvezetékek a szükséges infrastruktúra jelképei. A túzok számára azonban a velük való ütközés végzetes lehet.
A Nyugat Palearktikum (Európa, a Közel-Kelet és Észak-Afrika) túzokállományát célzó fajvédelmi akcióterv védelmi intézkedéseket ír elő a mára széttagolt populációk megóvásának érdekében. A légvezetékekkel való ütközés jelenti az egyik legnagyobb kockázatot a faj számára, ennek elhárítására a leghatékonyabb módszer a túzokok számára legnagyobb veszélyt jelentő vezetékszakaszok föld alá helyezése.
Ilyen intézkedések csak a természetvédelmi szakértők, a közigazgatás és az energiaszolgáltatók együttműködésével valósíthatók meg, és elsősorban európai projektekből finanszírozzák a megvalósításukat. Szakértők számos tanulmányt publikáltak már ebben a témában, és Ausztriában, Magyarországon, Németországban illetve Spanyolországban is ígéretesek az eddig elért eredmények.
Miért jelent veszélyt a légvezetékekkel való ütközés a túzokokra?
A túzok nagytestű madár, a legsúlyosabb röpképes madár Európában. A hím nagyobb, mint a nőstény, súlya a 20 kg-ot is elérheti, szárnyfesztávolsága pedig a 2,5 métert. Mivel kifejezetten sztyeppi madár, nagy területekre van szüksége a táplálkozáshoz, a szaporodáshoz, és a teleléshez.
Tudtad?A túzok akár 80 km/órás sebességet is elérhet aktív repülés közben, ezzel megelőzve például a rétisast, amely 70 km/órás sebességre képes. A két faj közötti súlykülönbség - a nőstény túzok kétszer, a hím pedig háromszor annyit nyom, mint a rétisas - azonban azt jelenti, hogy az akadályok - például a légvezetékek - kikerüléséhez szükséges manőverezési képességük meglehetősen csekély.
Különösen azokban az évszakokban, amikor kevesebb táplálék áll rendelkezésre (ősz, tél), a túzok elhagyhatja megszokott területét, nagyobb távolságokat tehet meg, és megnő a táplálkozó- és pihenőhelyek közötti repülések gyakorisága. Ugyanakkor a kedvezőtlen időjárási körülmények (rossz látási viszonyok) - köd, havas eső, havazás - is növelik annak kockázatát, hogy légvezetékekkel ütközzenek.
Hogyan óvjuk meg Nagyszalontán a túzokokat az ütközésektől?
Az a tény, hogy a romániai túzokok egyetlen életképes állománya Nagyszalonta környékén található, a szalontai önkormányzatot is arra sarkallta, hogy részt vegyen ebben a nagyszabású természetvédelmi beavatkozásban, amely hazánkban még gyerekcipőben jár.
Egy, a túzokok élőhelyét átszelő, mintegy hat kilométer hosszúságú középfeszültségű légvezeték szakaszt váltottak ki föld alatti távvezetékkel. 2021 májusában történt meg a földkábel lefektetése valamint a hálózatra való csatlakozás, idén pedig a villanyoszlopok elbontására került sor.
A művelet összköltsége 284.116 euróra rúg, és a „Természeti értékek megőrzése, védelme és népszerűsítése a Szalonta-Békéscsaba határ menti térségben, ROHU-14 - The Nature Corner" című projekt keretében valósult meg, amelyet az Európai Unió az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül finanszíroz, a román és a magyar kormány támogatásával az Interreg V-A Románia-Magyarország programon keresztül.
„Fontosnak tartjuk, hogy egyre több konkrét környezetvédelmi intézkedést valósítsunk meg, és ne csak az ezekre utaló szándékainkat hangoztassuk. A Nagyszalonta területén meglévő túzokállományt veszélyeztető tényezők beazonosítása után szükségesnek tartottunk minél több intézkedést hozni a túzokok védelme és hosszú távú megőrzése érdekében, hogy élőhelyeik kiterjesztéséhez a lehető legkevésbé veszélyeztető környezetet biztosítsunk, így járulva hozzá a példányszám természetes növekedéséhez. Itt az ideje, hogy a nyilatkozatokról tettekre váltsunk!" - jelentette ki Patricia Ivanciuc, a projekt koordinátora.
Nagy Attila, a Milvus Transilvania Vest Egyesület ornitológusa hozzátette: „Ez egy létfontosságú intézkedés ennek a kis, ugyanakkor értékes állománynak. Nemcsak a légvezetékekkel való esetleges ütközéstől védi meg a túzokokat, hanem életterüket is kiterjeszti, hiszen az elektromos légvezetékek akadályt jelentenek a faj számára. Ezen felül más olyan madárfajokra is pozitív hatással van, mint például a gémfélék vagy a vadludak, melyeknek a túzokhoz hasonlóan nagy területekre van szükségük a táplálkozáshoz, és amelyeket szintén fenyeget a légvezetékeknek való ütközés veszélye.”
Miben különbözik a madarak légvezetéknek való nekiütközése az áramütéstől?
Számos madárfaj szenvedhet áramütést a középfeszültségű oszlopokon, de nem a túzok. Az áramütés nagy és kistermetű madarakat egyaránt érint. Mi bennük a közös? Az, hogy a villanyoszlopokat leshelyként, vártavadászatra használják - szalakóta, kerecsensólyom, kígyászölyv - csak hogy néhány példát említsünk, de vonulás során pihenőhelyként is (pl. a fehér gólya).
A megoldás ezekben az esetekben a madarak számára legveszélyesebb területek azonosítása és a középfeszültségű oszlopok szigetelése, vagy az oszlop fejszerkezetének madárbarát kialakítása, illetve az oszlopokon fészkelő gólyák esetében speciális fészektartó állványok felszerelése.
- Szöveg: Laura Turdean | Tanácsadó: Nagy Attila / „Milvus Csoport” Egyesület
- Borító fotó: Elektromos légvezetékkel való ütközés következtében elpusztult túzok Magyarországon. Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
>> A teljes sajtóközlemény itt olvasható.